1.0MADridhttps://madrid.cafeblog.huAlmAhttps://madrid.cafeblog.hu/author/cukorborso/<p>Ülök a szobám közepén. A rengeteg holmim kupacán. És kétségbe vagyok esve. Nem akarom ezt, úgy érzem, nem tudom átrágni magam ezen a feladaton. Össze kell pakolnom. Le kell selejteznem, amit itt hagyok és ki kell választanom mi jön velem. A héten már nem dolgozom, pénteken eladom a kocsim, utána marad két hetem, amikor igazából semmi dolgom. Minden papírmunkát elintézek a héten, tb, telefon, bankszámla stb. Nem marad semmi tennivaló az utolsó két hétre csak várni. És én nem vagyok türelmes. Sokat fejlődtem már, ment ez jobban is, de most nem annyira akar menni a türelem.</p> <p>Vagyis marad tennivaló. A legnagyobb feladat. Becsomagolni, elbúcsúzni. Na igen, azért ez el fog tartani egy darabig...</p>richhttps://madrid.cafeblog.hu/files/2016/04/63c85d5553f57d1f8fcd16ef2d25e4c6-150x150.jpg150150