A hétvégémet Pamplonában töltöttem, a San Fermín fesztiválon. Hatalmas volt! Nem vagyok egy nagy partiarc, vagy fesztivál őrült, de jövőre is szeretnék menni!
Egy szervezet utazásra fizettem be (legközelebb biztos, hogy nem velük mennék). Péntek este (az utolsó pillanatban kaptam tőlük egy e-mailt, hogy a holnap reggeli indulás időpontja és helyszíne is megváltozott. Hát kösz, épp időben szóltok… Mivel eléggé külvárosban lakom, ez nekem nagyon nem mindegy. Végül időben megérkeztünk (a másik két közelben lakó au pairrel együtt) és “csak” egy órás csúszással indutunk. 1 megállással kb 5 óra alatt értünk Pamplonába. A buszon a koordinátorok nem beszéltek angolul (pedig fiatalok voltak és az iroda elvileg külföldi fiatalokra specializálódott), így mindent elmondtak spanyolul, aztán aki nem értette, az így járt. Megérkezéstől elengedték a kezünket, így végre megszabadultam tőlük. Ahogy kiléptünk a buszállomásról, rögtön árusokba botlottunk, akik a szinte kötelező piros kendőket árulták. Mivel csak nagy pénzem volt, nem akartam náluk váltani, így én későbbre halasztottam a vásárlást (és milyen jól tettem). Elindultam egyedül kicsit belekóstolni a hangulatba aztán irány a vonatállomas, ahova érkezik egy magyar barát. Miközben arra sétáltam, egy fiú társaság megkért, hogy csináljak róluk fotót és már adták is a kezembe a sört (amivel sokra nem mentem, mivel nem szeretem). Tovább sétálva mellém szegődött pár pasi és látták, hogy nincs kendőm, így az egyik a nyakamba kötötte az övet (milyen jó, hogy nem vettem az állomáson), majd probáltak meggyőzni, hogy ebédeljek velük és hogy az egyik milyen gazdag (ÉS???). Nem győztek meg, mentem az állomásra. Útközben mindenfelé alvó emberekbe botlottam, akik az előző éjszakát pihenték éppen ki. Délután 4 óra körül jártunk ekkor és tényleg mindenhol! Miután a barátom megérkezett, együtt bementünk elveszni a városban, hangulatban. Itt ismét belefutottunk az első fotós társaságba, ismét kaptam egy sört és készült közös fotó is. Utána mentünk begyűjteni egy másik magyar au pair lányt. Innentől hárman vettük nyakunkba a várost. Bármerre mentünk buli volt. Énekeltek, táncoltak, tapsoltak, zenekarok zenéltek, bort locsoltak. Hihetetlen hangulata volt az egésznek. Éjjel lepihentünk egy parkban pár órat (eltartott egy darabig, mire találtunk egy olyan helyet ami nem volt totál zsúfolt), majd 4-kor elindultunk megkeresni a legjobb helyet, ahonnan nézhetjük a reggeli (8 órai) bikafuttatást. Elég kemény harcok árán (és Jack Sparrow segítségével) feljutottam a kerítes tetejére, így első sorból nézhettem a futást, ami kb 10 mp volt. Izgibb volt a helyért küzdés. 🙂 Utána szinte rögtön indult is a buszunk haza, természetesen majd egy órás csúszás lett belőle és fél óra meg is kellett állnunk, mert két lány nem bírt a gyomrával…
Összességében 5x kínaltak ingyen piát, 2x beleettek a kajámba, 2x próbált valaki meggyőzi, hogy a barátjuk gazdag és milyen jól járnék vele, kaptam egy ingyen kendőt és felejthetetlen élményeket.
Jövőre mindenképp szeretnek visszamenni, mondjuk 2 napra, de úgy, hogy van hol aludnom. Az éjszakai buli kb 4-ig volt élvezhető, utána mar mindenki túl részeg volt. A futás miatt meg nem kelnek mégegyszer ilyen korán! 🙂
Egy kis “történelem”: http://www.kulturtapas.hu/kultura/san-fermin-a-bikafuttatason-innen-es-tul/
És a végére egy kép az instagramról, ami a legjobban jellemzi a San Fermínt: https://www.instagram.com/p/BHprQI6gf9A/?tagged=sanfermin2016
Van videóm is, azt nem hagyja feltenni 🙁
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: